Híres magyarok

A molekuláris biológiára szakosodott biokémikus szabadalmaztatta az mRNS-technológiát, amelyet a legutóbbi világjárványt okozó koronavírus elleni egyik legmegbízhatóbb vakcinában használnak – ezért Nobel-díjat kapott. Ő az első alelnöke a német BioNTech vállalatnak, amely a Pfizerrel közösen állította elő a vakcinát, emellett pedig a Pennsylvaniai Egyetem részmunkaidős professzora.

Az építész és építészetet oktató egyetemi tanár leginkább a bűvös kocka, azaz a Rubik-kocka feltalálásával lett híres. A Rubik-kocka az 1980-as években érte el népszerűsége csúcsát, de a mai napig világszerte ismert logikai játék, sőt, egy nemzetközi szövetség a mai napig szervez versenyeket és hitelesít világrekordokat. Az évek során több hasonló kirakós játék készült különböző színekkel, oldalszámmal és méretekkel, de mindegyik ugyanazt a belső mechanizmust használja.

A második világháború előtt született Magyarországon, túlélte a német megszállást, majd az Egyesült Királyságba távozott, ahol közgazdaságtant és filozófiát is tanult. Vagyonát fedezeti alapok révén szerezte, de filantrópként és befektetőként is ismert: a Nyílt Társadalom Alapítványokon keresztül több milliárd dollárt adományozott a szegénység csökkentésére, az átláthatóság előmozdítására és a tehetséges fiatalok felsőfokú tanulmányainak támogatására világszerte.

Gábor Zsazsa, 1936-ban megnyerte a Miss Hungary szépségversenyt, majd 1941-ben emigrált az Egyesült Államokba. Szépsége, „európai” bája és stílusa miatt keresett hollywoodi színésznő lett. Rengeteg filmben szerepelt, de leginkább megnyerő személyiségéről, extravagáns életmódjáról és számos házasságáról volt ismert.

Vásárhelyi Győző néven született Pécsett, majd 1930-ban Franciaországba költözött, és az „op art” művészeti irányzat megalkotójaként vált híressé. (az optikai illúziók művészete, ahol a művek a 3D, a mozgás, a rejtett képek vagy a vibráló minták benyomását keltik a nézőben). Festményei leginkább arról ismerhetők fel, hogy bár csupa egyenes vonalat használ, ezek a görbület és a mélység illúzióját keltik, leggyakrabban nagy kontrasztú (gyakran fekete-fehér) színekkel.

Neumann János csodagyerekként született Budapesten, jómódú, nem vallásos zsidó családban; apja az Osztrák-Magyar Monarchiának tett szolgálataiért nemesi rangot kapott. Igazi polihisztor volt, aki a matematika, a közgazdaságtan, a fizika és a számítástechnika számos területén alkotott maradandót. Az 1930-as években végleges professzori kinevezést kapott a princetoni Institute for Advanced Study intézetben, de a Manhattan terven is dolgozott, és ő alkotta meg a „kilotonna” kifejezést a keletkező robbanóerő mérésére (az azonos hatás eléréséhez szükséges TNT mennyisége alapján).

Magyar biokémikus, fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjas (1937). A Szegedi Tudományegyetem munkatársaként ő volt az első tudós, aki izolálta a C-vitamint
, először a mellékvesékből, majd később a paprikából, amely a legmagasabb C-vitamin-tartalmú zöldségek közé tartozik. A C-vitaminról kiderült, hogy kulcsfontosságú szerepet játszik a skorbut megelőzésében, amely az egyik leggyakoribb hiánybetegség, amely a történelem során tengerészek és katonák millióinak halálát okozta.

A zeneszerző és a magyar népzene kutatója talán leginkább a Kodály-módszerről vált ismertté, amelyet a kisgyermekek zenei nevelésének fejlesztésére dolgozott ki Magyarországon, és amelyet azóta a világ számos országában alkalmaznak. A módszer legfontosabb elemei közé tartozik a ritmikai szótagok (pl. ti-ti ta-a) és a relatív szolmizációs rendszer kidolgozása (melynek lényege, hogy az abszolút hangmagasság helyett a hangok közötti kapcsolatot hangsúlyozza).

Weisz Erik Budapesten született, de családja 4 éves korában az Egyesült Államokba költözött. Bűvészi karrierjét még tinédzserként kezdte; művésznevét egy francia bűvész tiszteletére vette fel. Hamarosan szabadulóművészettel kezdett kísérletezni, és leginkább a láncoktól, kényszerzubbonyokból, víz alól és felhőkarcolókról lecsüngő kötelektől való hihetetlen szabadulásairól vált ismertté.
 Többször választották az Amerikai Bűvészek Társaságának elnökévé, amely az ő vezetése alatt sokat nőtt, és amely máig aktívan dolgozik a bűvész szakma színvonalának emelésén és fenntartásán.

Orczy bárónő régi magyar nemesi családból származott, fiatal korában Budapest, Brüsszel és Párizs között ingázott, mielőtt a család Londonban telepedett le. Regényíró és drámaíró volt, A vörös pimpernel, vagyis a „titkos személyazonossággal rendelkező hős” archetípusának megalkotója, amivel műfajt teremtett.

Az „anyák megmentője” egy magyar orvos és tudós volt, aki azzal az akkoriban elképesztő gondolattal állt elő, hogy az orvosoknak fertőtleníteniük kell a kezüket a betegek kezelése előtt és két beteg vizsgálata között. Eredményei leginkább a szülészeteken mutatkoztak meg, az úgynevezett „gyermekágyi láz” miatt bekövetkező halálesetek számának csökkenésében. Megfigyelései ellentmondtak a bevett orvosi elméletnek és gyakorlatnak, amivel sok ellenséget szerzett.